Pasko - Karácsony a Fülöp-szigeteken

Sziasztok! (^‿^)
Itt az ideje egy újabb Fülöp-szigettel kapcsolatos bejegyzésnek!
A közelgő Karácsony tökéletes téma, hiszen nagyon sokan kérdezik, hogyan is zajlanak itt az ünnepek, van-e "rendes" Karácsony?

Annak ellenére, hogy az örök meleg időjárás neméppen Karácsony hangulatú magyar szemmel nézve, az itteni emberek ha lehet mégizgatottabban készülnek az ünnepekre, mint otthon.

Talán éppen az időjárás az, ami miatt itt sokkal hamarabb elkezdődik a Karácsony-láz, ezáltal a Fülöp-szigetek magáénak tudhatja a világ leghosszabb karácsony-szezonja címet.
Hiszen Magyarországon viccesnek hatna feltenni a karácsonyi dekorációkat, mikor még meleg az idő. Ott a hideg telet, a havat kapcsoljuk a Karácsonyhoz.
De itt a Fülöp-szigeteken, ahol soha nincs se hideg se tél ez nem szab határokat, mikor is kellene elkezdeni a készülődést.
Ezért lehet az, hogy itt bizony már agusztus végén kikerülnek az első eladó karácsonyfák és díszek az áruházak polcaira.
Persze tavaly és idén is nevettem ezen, de itt ez a természetes. Októbeben már nagyban szólnak a karácsonyi zenék a rádióban és a plázák hangszóróiban, novemberre pedig már a lemaradottabb helyek is felteszik a karácsonyi dekorációkat.

Karácsonyi pálmafa

Kézzel készített karácsonyi díszek, lámpások, melyeket szeptembertől már mindenfelé árulnak az utak szélén a kézművesek. Kagylóhéj felhasználásával készülnek.

A Fülöp-szigetek (legnagyobb része) az egyik legmélyebben keresztény vallású ország, így a Karácsony szinte ugyan úgy zajlik, mint otthon. Persze mint minden téren, itt is rengeteg mindent vettek át a helyiek Amerikából, így itt nem a Jézuska, hanem a Mikulás hozza a karácsonyi ajándékokat, illetve a az édességet a zoknikba. (Amiket nyilván nem a kandallóra aggatnak, talán a légkondira. :D)

Igazi fenyőfa híjján itt műfenyőket díszítenek az emberek. A kedvencim ezek a fák, melyeknek beépített világítós végük van.  De kapható havas fenyőfát utánzó tobozos műfenyő, fehér, rózsaszín vagy kék színű és világítós gömböcskékkel ellátott fa is. 

A vallásosság miatt a templomi látogatás is fontos része az ünnepeknek, ezt 24.én este teszik a helyiek. Szerencsére Jonathan pont annyira nem vallásos, mint én, így ez nekünk kimarad.
Emelett a szenteste és 25.e ugyan úgy zajlik, mint Magyarországon.  Karácsonyfa állítás, ajándékozás, családlátogatás, sok sok evés.
Annyi, hogy itt a 26.a hivatalosan már nem része az ünnepnek, de mivel szinte mindenkinek szabadnap, ezért aznap is ugyanúgy látogatják még a kimaradt rokonokat a helyi családok. Sőt itt még egészen újévig folytatódik a karácsony-buli.

Karácsonyi díszekbe öltözött templom

A tradícionális karácsonyi ételek és édességek természetesen teljesen különböznek az európában, vagy Magyarországon megszokottaktól.
Kifejezetten nem is hiányolom ezeket a szaloncukor kivételével, de abból meg elegendő mennyiség érkezett postán a szüleim jóvoltából, szóval no problem. :D

Szintén Amerikából másolva, itt az úgy nevezett "candy cane" mentolos, hajlított cukorka rudat szopogatják az emberek, illetve a másik ünnepi édesség, ami minden házban megtalálható a gyümölcskenyér.
Egy tömör, édes piskóta telis tele cukros aszalt gyümölcsökkel, magokkal, egy kis brandyvel megkenegetve. Nagyon szeretem, itt ennek van tipikus "karácsony-illata" a mézeskalács vagy a bejgli helyett.
Egy másik édesség ami eddigi megfigyeléseim szerint kb minden nagyobb ünnep alkalmával fogyasztanak a helyiek, a gyümölcssaláta. Helyi gyümölcsök, fitalal kókuszhús, konzerv gyümölcsök, zselék felhasználásával készül, melyet sűrített tejjel kevernek egybe, a tetejére sajtot reszelnek (valamiért itt szeretik a sajtot édeséggel enni) majd berakják egy kicsit a fagyasztóba és már fogyasztható is.

Brandys gyümölcskenyér

És a szép karácsonyi dobozuk


Tejes kókuszos gyümölcssaláta

Főételek szempontjából a tipikus helyi húsos szaftos menük mellett tradícionális karácsonyi ételnek számít még a sonka és a sajt. Igen, sonka, tavaly tojást is főztem mellé hogy igazán Húsvétos legyen. :D
A Fülöp-szigeteki emberek úgy tartják, hogy karácsonykor gömb formájú ételeket kell fogyasztani, ez hoz szerencsét és békét a családra.
Így gömb formájú sonkát és nagy gömb alakú sajtot esznek, ez gyakori ajándék is a rokonoknak.
Mivel a helyiek még a cukrot is cukorral eszik, így a sonka is édes, fagyasztott formában kapható és olajban kell kisütni. Szóval azt hiszem egy mézes sonkás sajtos szendvics a legkarácsonyibb menü itt. (Vagy inkább mézes-sonkás sajtos rizs?) Viccet félretéve viszont mindenféle menüt készítenek belőle, mindennel elkeverik, mindenbe beletöltik a sonkát és a sajtot.

Gömb sajt

Kerek édes sonka

Már csak egy helyi szokás maradt ki, az pedig a zenés pénzgyűjtés. Halloweenhoz hasonlóan a gyerekek csapatokban járnak házról házra, ahol rögtönzött, vagy igazi hangszerekkel adnak elő karácsonyi dalokat és énekelnek. Ezért cserébe pedig pénzt kapnak, ha szerencséjük van.
Vagyis gondolom mindenhol sikerül pénzt gyűjteniük, mert az emberek szeretnének minél előbb megszabadulni a zajongó gyerekektől az ajtajuk előtt. :D

Szóval igen, nagyon is van "rendes Karácsony" (azaz tagalogul Pasko) a Fülöp-szigeteken, persze igencsak eltérő, magyar szemmel nézve sok helyen vicces és szokatlan, de nagyon érdekes hagyományokkal. (^‿^)

AsiaPop ComiCon Manilában

Sziasztooook! (●⌒∇⌒●)

Szombaton végre elérkezett a várva várt Asia Pop ComiCon és most megjött az élménybeszámolóm is!

A legelső ilyen rendezvény volt ez, de máris ázsia egyik legnagyobb conjának nevezhető. Ennél pedig biztosan csak feljebb törnek majd, idén és jövőre több országban is megrendezésre kerül majd, illetve ma érkezett az örömteli hír, miszerint 2o16-ban a Fülöp-szigetekre is visszatérnek!

Mivel tényleg hatalmas rendezvény volt, ez volt az eddigi legnagyobb és legizgibb con élményem. ⊙ω⊙

Szombaton hajnali 4kor, természetesen kialvatlanul keltünk és végre elindultunk Manilába. 

Persze olyan szerencsések voltunk, hogy a busz Manilába érve elromlott, de taxival hamar megérkeztünk az esemény helyszínére, a World Trade Center rendezvényközpontba, amit teljes egésszében kibéreltek a szervezők a hétvégére. 

A sor mondani sem kell haaatalmas volt, annak ellenére, hogy bőven akadt pénztár és kassza a jegyek beváltására. De olyan sokan várakoztak odakinnt, hogy a jobbra balra tekergő sorban valamivel több, mint egy órát várakoztunk. (Szerencsére bennt már nagy tér volt, így eloszlott a tömeg.)

Persze igazán megérte a hőségben való ácsingózás (még az is, hogy majdnem elájultam amikor megláttam a vérző karom, amit rendesen végigkaristolt a kordon XD), mert hihetetlen látvány fogadott, amikor végre bejutottunk az épületbe. ⊙ω⊙

 

Rengeteg márka és bolt állította fel a standját, vagyis inkább egész különálló kis szobákat igazi kiállításokkal egybekötve. 

Nagy márkák, nevek is megjelentek, páldául a Marvel egy egész életnagyságú és még annál is nagyobb Avengers (Bosszúállók) szoborkiállítást hozott, a FOX csatorna elsősorban a Walking Dead zombijait hirdette, de volt ott még Lego megannyi Star Wars-sal, Disney, Hot Toys és még soksok izgalom, ami egy rajongó szívét megdobogtatja. A képregény, manga, rajz rajongók is örülhettek, mert nagyon sok helyi és nemzetközi képregény művész jelent meg személyesen. Nagyon szívesen leírnám, hogy kik, de nem vagyot otthon ilyen téren sajnos. 

Ami engem lenyűgözött ilyen téren az az, hogy a TokiDoki márka is ott volt a tervezőjével, Simon Legno-val személyesen, aki boldogan dedikálta a rajongók által megvásárolt termékeket.

 Volt még egy kis helység, ahol meg lehetett nézni, hogyan készítik a rajzfilmeket, olyan érzékelő detektors ruhájú ninja kislányok mozogtak, amit a képernyőn lehetett követni. 

Játékokat is ki lehetett próbálni, többek között azt a virtuális játék szemüveget is, aminek foggalmam sincs mi a neve, de tudjátok az amit felraksz a szemedre és abban van a 3Ds képernyő. XD

Először azt sem tudtuk, hogy merre menjünk annyi látnivaló volt, annyi minden, amivel képet kellett készíteni, amit meg kellett csodálni. Csodás cosplayesek is voltak, akik közül sokakat csíptünk el egy képre. Disney karakterek, Trónok harca cosplayesek, színes animések, többségben igazán szép és igényes jelmezekben. 

Én pedig most avattam be az első alkotásom, a kis minion jelmezemet. Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptam, aminek igazán örülök! Sokan jöttek oda közös fotóra, vagy csak beszélgetni pár mondatot hogy mennyire aranyos vagyok és hogy mennyire szeretik ők is a minionokat. Még egy nagyon cuki kislánnyal is összefutottam, aki minionos pólóban jelent meg és hihetetlenül édes boldog feje volt, amikor meglátott. 

Még Jack Sparrowal is összefutottam, aki megjegyezte, hogy én vagyok a legszőrösebb minion, akit valaha látott. XD

Egyébként azt meg kell jegyeznem, hogy az itteni emberek az alapból kedves és közvetlen conos közönséghez viszonyítva is méginkább közvetlenek és kedvesek, amit külön élmény volt megtapasztalni. 

A megjelentek korosztályának is nagyon örültem. Sok szülő jött kisgyerekekkel, ami annyira aranyos dolog, de a magyar conokra jellemző, sokszor bosszantó, japán szavakat kiabáló 12-14 évesekből alig voltak jelen. A többség húsz körüli, huszas éveikben járó fiatal volt, de sok 3oas, vagy még annál is idősebb csoportot is láttam, ami nagyon pozitív, mert ezáltal úgy érzem, bőven van még helyem ebben a világban, nem leszek túl öreg mondjuk 5 év múlva egy seregnyi tini jelenlétében. :D 

Miután körbesétáltunk a helyszín kiállításain és standjain, betértünk a meghívott vendégek részlegébe is. Nagyon sok híres cosplayest, fotóst, művészt, youtube celebet hívtak meg a rendezvényre, akik készségesen fotózkodtak, dedikáltak a rajongóknak.

Közülük két személy iránt érdeklődtem igazán. Az egyik meghívott vendég Allison Harvard cosplayer és modell volt, aki az Amerika következő topmodelljéből lehet ismerős sokaknak. Egyszerűen imádnivalóan aranyos volt! Hihetetlenül kis vékony és valóban hatalmas nagy szemekkel rendelkezik. :P Nagyon barátságos és közvetlen is volt, örülök, hogy lehetőségem volt képet készíteni vele. Még Timet a plüssmacimat is megdicsérte, hogy mennyire aranyos. :3 

A másik személy, akivel találkozni szerettem volna a kedvenc cosplyerem Vampy Bit me. Nem volt ott a standjánál, de kiszúrtam valahol sátálni, így vele is készíthettünk fotókat. Nagyon édes és gyönyörű volt. 

Sok más vendég is jelen volt még, de vagy nem igazán ismertem őket, vagy nem érdeklődtem annyira, hogy képet, vagy aláírást kérjek. Egyedül Monika Lee az, akinek nyomon követem a munkásságát, de teljesen kiábráándultam belőle, ahogy megláttam. :D Nagyon bunkón szólt oda az őt körülálló embereknek majd továbbra is olyan felsőbbrendű rideg fejjel bámult mindenkire. Ráadásul még nem is nézett túl jól ki szegény...nagyon irritálóak az ilyen maguktól elszállt felkapott kis lánykák, így nem tartottam igényt a vele való fotózkodásra. 

Ekkora már nagyon fáradtak voltunk a sok sétálgatás után, szerettünk volna betérni a színpadhoz megnézni néhány programot, ami viszont nem bizonyult egyszerűnek. Ebben még lesz hova fejlődnie a redezvénynek, ugyanis nem volt semmi kiírva, elmagyarázva és a biztonságiőrők sem tudtak pontos infokat. 

Ekkor játszották ugyanis a világon először az új marvel film, az Amerika Kaptitány civil war trailerét, amire természetesen rengeteg ember volt kíváncsi. A nagyterem bejáratát azonban a trailer közeledtével lezárták és ki kellett menni sorbanállni hogy bejuthassunk egy hátsó bejáraton. Ott még a reggelinél is hosszabb sor kanyargott így azt mondtuk ki van zárva. :D Aztán végül csak úgy döntöttünk, hogy sorba kéne állni, hiszen bennt már mindent láttunk és jó lett volna néhány programon részt venni. 

Ekkora a sor már lecsökkent, mert a trailer elkezdődött. Sajnos lecsúsztunk róla, viszont a kinnt várakozó tömeg nagyon vicces volt. Valahányszor a film részletet néző tömeg ujjongott, a kinnti tömeg is hangoskodni kezdett, mintha mi is látnánk, ami bennt zajlik. XD Meg random butaságokat kiabáltak be, szóval odakinnt is igazán jót szórakoztunk. 

Amikor pedig kinyitották végre a kapukat beözönlöttünk. 

Bár a filmrészletről lemaradtunk, de éppen időben érkeztünk, hogy láthassuk Paul Bettanyt személyesen a színpadra lépni. Több filmből is ismerős lehet, de amiért igazán comic conra illő személy volt az a Vasemberben Jarvis szinkronhagjának alakítása illetve az új filmeken Vision megtestesítése. Hihetetlen, hogy egy ilyen sztárt is sikerült már az első ilyen rendezvényre beszervezniük. ( Nem véletlen, gazdag arab cég áll az egész mögött. :D )

Paul nagyon vicces és szórakoztató volt, talkshow szerűen beszélgettek vele majd a közönség tagjai is kérdezhettek tőle. 

A kedvencem az a kis története volt, miszerint elvitték a 4 éves kislányát az új film forgatására, a kislány pedig odament a Vision-nak beöltözött apukájához, és megmondta neki, hogy nagyon szereti őt, egy kicsit jobban szereti mint apukáját, de ezt ne mondja el neki ha találkoznak. :D

A beszélgetés végeztével egy kis szünet következett, amit ki is használtunk egy kis pihenős ücsörgésre amíg a cosplay versenyre várakoztunk. 

Na hát a cosplay verseny....én igazán elismerem a magyar cosplay versenyzők jelmezeinek színvonalát, egykét igazán hihetetlen jelmezt is tapasztaltam a conos látogatásaim során. De hogy itt szinte minden egyes versenyzőnek ilyen hihetetlen hatalmas jelmeze volt olyan showal körítve hogy tátva maradt a szám... A cosplayek nagy százalékát haaatalmas robotok, gépek, szörnyek, sárkányok és hasonlók tették ki, amik olyan minőségben voltak elkészítve, hogy hollywood is megirigyelné...

A személyes kedvencem az War machine jelmez volt, hatalmas hibátlanul elkészített robot jelmez, ami magától kinyílt, becsukódott, több helyen mozgott, forgott, hangot adott ki és még egy beépített füstgéppel is rendelkezett. És még rengeteg ehhez hasonló mozgó forgó effektekkel ellátot jelmezt láthattunk.

Voltak persze ettől egyszerűbb anime cosplayek is, de ők is igazán kitettek magukért, az ilyen versenyzők főleg a performance terén jeleskedtek, táncoltak, egy angyal karaktert alakító lány még a magasba is emelkedett egy emelő segítségével. 

Hihetetlen volt. 

A zsűri a híresebb meghívott cosplay és fotós vendégekből állt, a fődíj pedig nem kevesebb, mint 2 és fél millió forint volt illetve egy következő forduló Dubai-ban...

 

A verseny vége felé már nagyon fáradtak voltunk, hiszen alig aludtunk, sokat utaztunk, egész nap meneteltünk és nem is nagyon ettünk egész nap mert annyira el voltunk foglalva. Így este 5-6 fele már nagyon ki voltunk purcanva. Még körbementünk egyszer, majd úgy döntüttünk, hogy elindulunk a szállodába, hiszen másnapra szóló jegyünk is volt. Amit végül mégsem váltottunk be másnap, amit utólag persze már ezerszer megbántunk, mert még annyi mindennel kellett volna képet csinálni, még annyi mindent kellett volna vásárolni...

Az történt ugyanis, hogy a helyszínről eltaxiztunk a Mall of asia nevű plázába, ami ázsia leghatalmasabb plázája. Még soha nem voltunk ott így sokkolt a mérete, kb egy egész kis falu volt. :D Ott vettünk végre enni, meg vettem gyorsan egy pólót a Forever21-ban, mert nem akartam másnap is beöltözni, váltópólót meg elfelejtettem vinni persze...

Na és innen taxiztunk volna tovább a szállodánkba, csakhogy nem jó taxit fogtunk ki....a kedves sofőr szeretett volna jól átverni minket. 

A hotelnek elvileg csak néhány kilométerre kellett volna lennie, de ahelyett, hogy közeledtünk volna egyre csak távolodtunk. Először úgy volt, hogy nem lehet megfordulni az elválasztott sávú autóúton, de aztán kezdett gyanús lenni a helyzet. A hapsinak ráadásul nagyon gyanús feje volt így nem is akartunk szólni, mert ki tudja mit csinál ha látja, hogy rájöttünk a tervére....A terve valószínűleg (jó esetben) csak az lett volna, hogy jóóó nagy kerülővel megyünk, hogy jó sokat kelljen fizetni. Azonban egyre kihaltabb helyek felé hajtottunk, így nem lehettünk benne teljesen biztosak, hogy nem kirabolni akar egy félreeső sikátorban...

Így elkezdtünk színészkedni, hogy hát enni kéne valahol, majd az első olyan helyen, ahol voltak emeberek, egy benzinkútnál, ahol nem csinálhatott semmi gyanúsat szóltunk neki, hogy kiszállunk. 

Ott voltunk tehát este 9 után a semmi közepén a sötét Manilában...ki volt zárva, hogy még egy taxiba beszálljunk, busz meg nem vitt oda, ahová kellett volna. Plusz kegyetlenül ki voltunk fáradva, álló helyzetben ott majdnem bedőltem a fáradtságtól és az éhségtől. Így gondoltuk francba az egésszel, menjünk haza, mindent láttunk már gyakorlatilag. 

Végülis egyben örülök is, hogy hazajöttünk meg bánom is. Sajnos így Nathalie Emmanuel (Trónok hraca Missandei) szípadi talkshowjáról lemaradtunk, de legalább már láttuk őt amúgyis előben aznap...

Akárhogyis, az biztos, hogy hihetetlen élményben volt részünk. Hatalamas rendezvény volt, amilyenen még soha nem volt lehetőségem részt venni és minden pillanatát élveztem. 

Jonathannak az első ilyen rendezvénye volt ez és szerencsére ő is nagyon élvezte, így a jövőben mindenféle helyi conot végigjárunk majd valószínűleg. 

Sőt, már a következő cosplay tervem is megvan, ami az első igazi, minden részletében általam készített jelmez lesz. 

Jövőre pedig újra találkozunk AsiaPop ComiCon! ❣◕ ‿ ◕❣

Magyarország vs Fülöp-szigetek

Sziasztok! (⌒▽⌒)☆

Gondolkoztam mit is írjak a Fülöp-szigetekkel kapcsolatban, ami mások számára is érdekes lehet.
Mivel mostanában minden tele van külföldre költöző, Magyarországot elhagyni vágyó fiatalokkal, így írok egy kis összehasonlítás féleséget.
Milyen az élet itt Magyarországhoz képest, miben jobb, miben rosszabb és főként miben másabb?

Ami először felmerült egy országgal kapsolatban, az az, hogy milyen a megélhetés. Nos, a Fülöp-szigeteken nem egyszerű, még a helyieknek sem. Illetve főleg nekik nem.
Szegény, fejlődő ország lévén nem csoda, hogy a szegénység itt mindennapos tényező és hogy a fizetések sem túl magasak.
Persze itt is vannak, akik jól élnek, de azért keményen meg kell dolgozniuk, vagy nagyon szerencsésnek kell lenniük és ez sem opció mindenkinek, hiszen mit tehet például egy szegény családba született gyerek 5 testvérrel úgy, hogy még az állami iskolára sincsen pénzük.

Én először teljesen kiakadtam, mennyi pénzért dolgoznak néhányan, például a mi munkahelyünkön dolgozó a beosztottak.
Eladók, rakodómunkások és ezért havi kb 4-5ezer pesot kapnak, ami körülbelül 20-25ezer forintnak felel meg. Havonta. És mindezt nem úgy, hogy heti 5x napi 8 órában eldolgozgatnak. Gyakorlatilag ott élnek az üzletben, a hét minden napján reggeltől estig dolgoznak, amíg az üzlet nyitvatart, de utána is ugraniuk kell bármilyen kérésre. Ezt a pénzt pedig nem is költhetik mind magukra, mert valószínűleg a családjuk is ebből él, akiknek hazaküldik a fizetés egy részét. Vagy a szüleiket, vagy a feleségüket, gyerekeiket kell támogatniuk. És akkor ők még szerencsésnek mondhatják magukat, hiszen legalább van munkájuk.

Persze ha valaki például egy plázában vagy nagyobb áruházban dolgozik eladóként, vagy egy étteremben felszolgálóként stb ennél valamivel többet kap, de ezek a fizetések sem mennek gyakran havi 45-50ezer forint felé.

Igazán jó életet azok élhetnek itt, akiknek sikerült valami igazán keresett végzettséget beszerezniük, és nagyon jók abban, amit csinálnak, vagy sikerült vezetői pozícióba küzdeni magukat. A másik lehetőség pedig a saját vállalkozás, amivel a tehetősebb helyiek szinte biztos, hogy rendelkeznek. Ehhez persze kell egy kezdőtőke, de ha az megvan valakinek, akkor biztos, hogy vállalkozást fog nyitni.

Persze itt az árak is alacsonyabbak, mint Magyarországon. (mondjuk nem arányosan alacsonyak egy 25ezres fizetéssel). A bolti árak, a lakások árai egy magyarországi átlagfizetéshez mérve nagyon olcsóak. Pontos adatokat nem tudok, de szerintem itt simán betudna költözni valaki egy jobbfajta lakóparkba egy magyar 2szobás emeleti lakás árából.
Ezért van, hogy rengeteg külföldi nyugdíjas él itt, hiszen például egy amerikai nyugdíjjal itt gazdag életet élhetnek a tengerparton pihengetve.
Ha valaki fiatalabb korában szeretne a Fülöp-szigetekre költözni, annak viszont kell, hogy legyen valami kezdőtőkéje, hogy vállalkozást nyithasson, mert rendes munkát valószínűleg nem fog kapni, hacsak nem valami nagy külföldi cég alkalmazottja.

Mi családi vállalkozásban dolgozunk, a jövőre nézve pedig saját vállalkozást tervezgetünk, hiszen itt tényleg nincs más megoldás, főleg külföldiként.Persze nem panaszkodom, mi nagyon szerencsés helyzetben vagyunk, de egyedül, kapcsolatok nékül itt képtelenség lenne megélni.

Persze pozitívumok is vannak, ha valakinek van egy kis tartalék pénze azzal már mehet valamire, hiszen itt a szabályok nevetségesen egyszerűek.
Magyarországon mindenhez ezerféle engedély kell, mégha csak egy kis sarki ABC-t akarsz is működtetni.
Korábban már említettem, hogy az itteni emberek legfőbb tualjdonsága a lustaság és ez tényleg az élet minden területére kiterjed.
Itt bárki nyithat bármilyen boltot, éttermet, ami csak tetszik. Persze egy nagyobb vállalkozáshoz kellenek engedélyek (elvileg, de gyakorlatilag nem sok az esélye, hogy ezt bárki ellenőrzni fogja). Viszont itt simán megnyithatsz egy kis boltot, étkezdét és senkit nem fog érdekelni, semmiféle procedúrát nem fog igényelni, megnyitod és kész. ~(˘▾˘)~

A másik dolog, ami itt sokkal sokkal jobb, mint Magyarországon az az emberek mentalitása.
Hiába a szegénység, itt mindenki mosolyogni fog, kedves, barátságos lesz, nem nagyon lehet mogorva eladókkal, banki, kórházi vagy akármilyen dolgozókkal találkozni.
Magyarországon minden tele van depressziós, mérgeskedő, unszimpatikus egyénekkel, akik meg tudnának ölni a szemükkel csak azért mert felszálltál a buszra, amin ők is utaznak és túl zsúfolt lett a hely...:D
Itt mindenki nyugis, mosolygós és vidám, ami sokat hozzáad az ember napi hangulatához.
A külföldieket, főleg a fehér embereket pedig kifejezetten imádják, meg alapból nagyon barátságosak. Nem csak úgy, mint néhány országban, ahol kedvesek veled, mint turistával, de mint lakost nem hajlandók befogadni.
Itt örömmel fogadnak mindenkit, akármennyi időre is tervez maradni.
Illetve nagyon elfogadóak is, senkire nem fognak csúnyán nézni. Más nemzetiségűek, melegek, egyedi divatirányzatot követők itt bátran felvállalhatják magukat.

Szóval számomra nagyon kényelmes és kellemes az itteni élet.
Emellett a személyes érdeklődési köreim, kedvelt dolgaim szempontjából is sokkal jobb itt, mint otthon.
Mivel ázsiában vagyunk, az álatlam kedvelt ázsiai, japánból, koreából stb származó dolgok sokkal hétköznapibbak itt, mint Magyarországon, de emelett a Fülöp-szigeteki emberek odavannak Amerikáért, a nyugati világért is, így nem érzem magam elszigetelve a megszokott dolgaimtól sem. :D

Például nagyon örülök annak, hogy itt mindenki beszél angolul. Ha néhányan nem is olyan jól, legalább az biztos, hogy megértik az angolt. Soha nem volt még problémám, hogy ne tudtam volna rendelni valahol vagy ilyesmi.
Magába a helyi nyelvbe, a tagalogba is rengeteg angol szót, olykor egész mondatokat kevernek, így az általam ismert tagalog szavak plusz az angol részek plusz az adott szituáció segítségével rengeteg mindent megértek a helyiek beszélgetéséből.
Az angol imádat másik előnye, hogy a helyi híradók és a helyi TV sorozatok kivételével minden angolul megy. Minden nészerű amerikai sorozatot, Tv showt, filmet lejátszanak itt és mindent az eredti nyelven, illetve a mozikban is csak angolul mennek a filmek.

Ugyanakkor mindenféle ázsiai dolgot megtalálok itt, amire valaha vágytam. :D
A plázákban mindenféle ázsiai éttermek, bubble tea és egyéb otthon ritkának számító finomságok minden sarkon, kpop műsorok a TVben, koreai, japáp kozmetikumok és sminktermékek ezrei, amikért csak a legközelebbi boltba kell elugrani az internetes rendelés helyett, szinte bárhol elérhetőek például animés boltok is. Nameg úgy egyáltalán az egész cosplayes, animés kultusz sokkal nagyobb népszerűségnek örvend itt, mint Magyarországon, de a nyugat iránti rajongás miatt ez számomra tökéletes módon keveredik a nem ázsiai filmes, sorozatos, animációs világgal.
Ebből adódhat az is, hogy itt rengteg olyan üzletlánc, étteremlánc, márka is megtalálható, ami Magyarországon egyelőre még nem, vagy csak elvétve. (Forever 21, Vivtoria's Secret stb.)

Szóval nagyon elégedett vagyok a kínálattal, mintha egy nyugati és ázsiai világ keverékébe csöppentem volna pont megfelelő arányokkal.

Nameg szerencsés is vagyok, hogy ilyen jó lehetőségem adódott a külföldi életre, mert saját magamtól a semmiből kezdve biztosan nem a Fülöp-szigetek lenne az az ország, ahol megtalálom a kényelmes megélhetés forrását. ｡^‿^｡

Minion Bob cosplay készülőben *-*

Sziasztok! 

Az első cosplay-el kapcsolatos bejegyzésem is elérkezett! ｡^‿^｡

Évek óta csodálom a cosplayeseket, és most végre elérkezett az én időm is, hogy kicsit belekóstolhassak a világukba. 

Így ez egy ilyen - "Hogyan is kezd hozzá a cosplay-ezéshez egy teljesen kezdő" - bejegyzés lesz. :D 

Korábban írtam már, hogy első própálkozásként egy egyszerűbb, inkább barkácsolást, kisebb varrást és főleg kreatívkodást igénylő jelmezt választottam a szeptemberi AsiaPop ComiConra, ami itt a Fülöp-szigetek fővárosában kerül majd megrendezésre. 

Jó döntést hoztam, mert úgy érzem, ilyen keretek között sikerült valami igazán jót alkotnom. 

Ezután pedig fokozatosan haladok majd az egyre nagyobb kihívást jelentő terveim felé, ahogy időm és főleg pénzem engedi majd. 

Amin most dolgozom pedig nem más, mint a kis Bob nevű minion emberi, illetve női megformálása a legújabb Minionok filmből. (Tudom, magyarul minyonok, de szerintem rettenetesen bután hangzik, így maradjanak csak minionok.)

Nem voltam részese a minion láznak a Gru filmek megjelésekor, sosem láttam őket korábban. Ezt a hiányosságot azonban bepótoltam, amikor beleszerettem a sárga kis lényekbe az új film trailere, majd maga a film láttán. *-* 

Különösen a kis Bobot szerettem meg, aki szerintem az utóbbi évek legédesebb rajzfilmfigurája. ♥ 

Innen jött tehát az ötlet, hogy neki öltözzek be, persze emberi formában.
Nagyon szórakoztató volt megtervezni, hogyan is mutatna egy minion női és emberi külsővel. ^^

Az alap ruhadarabokat könnyen meg tudtam vásárolni egy kis kutakodás után - sárga póló, fekete cipő, és az elöl zsebes, overál stílusú farmer rövidnadrág.
Az izgalmas rész a kiegészítőknél kezdődött, elsősorban az ikonikus szemüvegnél.

Több DIY szemüveget is láttam mindenfelé a neten, de a többség inkább Halloween-i jelmezhez készült, így nem gondolták túl komolyan a készítőik, bármi ami kerek és ezüst az megfelel címszóval.
Így én is elmentem keresni, valami kereket. :D Végül találtam valami csövet, ami tökéletesnek bizonyult, lefolyókhoz használják azt hiszem, de nem vagyok biztos benne.

Jöhetett a formára fűrészelés, rengeteg csiszolás, a belső rész elkészítése, a kis csavarok rögzítése, festés, a 2 fél összillesztése, majd a szíj. Ehhez egy gumis övet daraboltam szét, ami tökéletesnek bizonyult külsőleg is, hiszen pontosan valami műbőr, középen elválasztott fekete valamit szerettem volna. Hátul állítható, mint a táskák szíja, így remélhetőleg nem fog leesni a fejemről és a hajamat 

sem fogja összenyomni... :D 

Szóval ebből az izéből készült

Ez pedig a belseje, amin volt mit csiszolni :P

 

 

Egybeillesztve és csavarokkal ellátva
(Hála Jonathan segítségének...)

 

Ezüüüüst

Már csak a szíj és a szemüveg illesztésénél lévő kis bigyók hiányoznak, amiket valószínűleg gumibólfogok megformázni majd lefesteni, illetve egy hamis üveg, ami műanyag fólia szerűségből lesz. 

A másik dolog amit elkészítettem Bob kis plüssmacija, Tim.
Eredetileg az egészet meg akartam varrni magamtól, de sehol sem kaptam hosszabb szőrű plüss anyagot. :( Így végül vettem egy csoffadt kis plüssmacit, akit szétkaszaboltam és újjá teremtettem.

Leszedtem az orrát, szemeit, extra töméssel átformáztam a testét, illetve a fülén és a lábán lévő foltoktól is megszabadultam. Már csak az arcát kell megcsinálni, ami az egész jelmez legnehezebben beszerezhető része volt, mert egyszerűen nem lehet normális gombokat kapni....:D A napokban befejezem, illetve még alakítok kicsit a formáján. 

Már csak az apróbb részletek hiányoznak, mint például a nadrág gombjainak átcserélése, a kesztyűk, amik már meg is érkezrek ebayről, befejezni a maci pofiját meg a szenüveg oldalát, nameg a haj és a smink, ami személy szerint a kedvenc részem.

Mivel egy nagyon cuki, babás karakterről van szó, az emberi külsejét is ilyennek álmodtam meg.
Mivel a minionoknak alapvetőe fekete hajuk van és aranyos külsőt szeretnék, így egy hosszú, enyhén hullámos fekete parókát rendeltem, amivel teljes szerelemben vagyok, soha nem volt még ilyen hosszú a hajam. T_T

A sminkben is ebbe az irányba megyek majd el. Az egyetlen szomorúságom a kontaktlencse, ugyanis eléggé megjártam vele.  Bob szemei felemásak, így én is szerettem volna szemszínt váltani plusz a lencsékkel hozzáadni a rajzfilmfigura szerű, babás külsőhöz.
Rendeltem is 2 párat, csak éppen a kedves cég túl nagy átmérőjű lencséket küldött, ami persze csak azután derült ki, hogy kibontottam őket, így nem hajlandóak visszacserélni.
Így most vagy lencse nélkül megyek, vagy hatalmas ufo szerű szemekkel. XD Sminkkel még nem próbáltam ki őket, talán úgy vállalható lesz, de igazából már nem is érdekel, ha eredeti szemekkel megyek akkor is boldog leszek, legalább kényelmesebb lesz.
Mert egyébként most volt kontaktlencse életemben először a szememben...és ahhoz képest, hogy 16milis lencsékről van szó elég jónak érzem az időt, ami után beleszenvedtem őket a szemembe. XD
(Najó, igazából úgy sikerült, hogy Jonathan tartotta a szemeimet szétnyitva... ._.)

Így ez lesz majd az én első cosplay-em. ⊙ω⊙
Felpróbálva majd csak akkor mutatom meg, ha minden kis részlet elkészült.
Nagyon nagy boldogságot okoz, hiszen már több, mint 6 éve áhítozom erre.

A szép smink, paróka, lencsék, a nem mindennapos ruhák, mostmár nem csak másokon csodálhatom őket.

 

Oké, egyszer sok sok éve beöltöztem Miyavinak, de azt nem számítom bele, mert az egy összecsapott, nem igazán átgondolt kétségbeesett cosplay volt. XD
Viszont még abban a jelmezben is, igazán különleges érzés ragadott magával a viselése közben, amit nagyon szeretnék újra átélni.
Azt hiszem ez az egyik fő ok, amiért olyan sok ember hódol ennek a hobbinak. Hogy egy kis időre valaki más bőrébe bújhatsz, olyan ruhákat, sminket, hajat viselhetsz, amit a hétköznapokban nem viselnél, olyan felszabadult lehetsz, amilyen a saját bőrödben és a mindennapos környezetben talán nem lennél.

Így várj csak ComicCon, néhány hét és jövök! ヽ(*⌒∇⌒*)ﾉ