Menü

2016. szeptember 29., csütörtök

Fülöp-szigeteki gyümölcskalauz

Sziasztok! 

Végre megint itt vagyok...sokadik nekifutás ez már a blogoláshoz, de talán most érkezett el az idő, amikor valóban rendszeresen folytatni is fogom. :D 
Már régóta szeretnék írni a helyi, egoztikus Fülöp-szigeteki gyümölcsökről, amiket ittlétem óta próbáltam. Igazából jó is, hogy csak most kerül sor erre a bejegyzésre, mert ebben az évben nagyon sok újdonsággal találkoztam.

Sorra veszem most az összes különleges gyümölcsöt, ami Magyarországon egyáltalán nem található meg- többségükről én magam sem hallottam soha mielőtt idejöttem volna. 
Persze van itt mangó, banán, kókuszdió, guava, ananász, papaya is, de most a különlegesebb, egzotikus gyümölcsöket szeretném bemutatni. : )

Mangosztán (Mangosteen) 

Ezzel kezdem, mert ez a kedvencem. A mangosztán vastag, kemény, piros héja mögött fehér kis gerezdek lapulnak, 1-2 nagyobb gerezdben nagy mag található, a kisebbek pedig színtiszta gyümölcs. Nagyon egyedi, gyümölcsös, savanykás, kissé talán citrusos az íze, mellette természetesen édes is, az állaga rostos és lédús. A magos gerezdekről nehéz leenni a gyümölcsöt, a kis gerezdek az igazán finomak. Annak ellenére, hogy alig található gyümölcs a belsejében (ezért elég drágának számít) szerintem ez az egyik legfinomabb gyümölcs.
 

Lansones

Egy másik kedvenc helyi gyümölcsöm a lansones. Kicsi, pár centis gyümölcs puha, vékony héjjal, a gyümölcs húsának szín kissé áttetsző. Általában egy nagyobb gerezdben található egy mag, de olyat is ki lehet fogni, amiben egyáltalán nincs - ezért szeretem, mert egyike az olyan gyümölcsöknek aminek tényleg sok az ehető része. Lédús gyümölcs, savanykás - édes íze van - a fehér elválasztó részek a gerezdek között kesernyések, amire néha véletlen ráharap az ember, sokan emiatt a grapefruithoz hasonlítják az ízét. 


Durian és Langka

Egybe veszem ezt a kettőt, mert nagyon hasonlóak és mindkettő olyan gyümölcs, amit igazából még nem próbáltam. A durian ismerős lehet, mert elég híres a rettentő szagáról, amit büdös zoknihoz vagy rohadó valamihez szoktak hasonlítani...az íze elvileg jó. Én csak a szagával találkoztam eddig, az elég is volt, tényleg olyan, mintha már megrohadt volna - csak sokkal rosszabb.
Ott van azonban a langka, vagy ismertebb nevén jackfruit ami a durian rokona és elvileg az íze is nagyon hasonló, csak a rossz szag nélkül.
Friss állapotban nehéz langkát találni, viszont szárított, aszalt, fagyasztott változatot már próbáltam és az tényleg nagyon finom. Nagyon édes, tömény íze van, mintha nem is gyümölcs, hanem valami édesség lenne. Sok helyi nasiban használják fel.

Durian

Langka

Marang

A marang nevű gyümölcs is az előző kettőhöz hasonlítható. A fura héj mögött egy törzs található, amire rácsimpaszkodnak a kis magok, rajta a csúszós gyümölccsel, amik könnyen lecsusszannak a magról. Még itt is ritkának számít, eddig csak egyszer ettem ilyet, de nagyon ízlett. Illetve annyira furcsa, hogy egyszerűen nem lehet abbahagyni az evését. Ennek is olyan furcsa, tömény édesség íze van és a durian fura szagából is kapott egy kicsit, de nem annyira vészes.


Rambutan

A rambután a licsi rokona, nagyon hasonló is hozzá küllemre és ízre is. A licsi egyike annak a kevés gyümölcsnek amit nem igazán szeretek, a rambután azonban nagyon finom. Édesebb és lédúsabb a licsinél és a héja is sokkal aranyosabb. :D

Dalandan és Calamansi

Ezt a kettőt is egybe veszem, mert szinte ugyan az a kettő, csak a dalandan nagyobb mandarin méretű, kissé édesebb, a calamansi picike pár centis és savanyúbb. Magukban nem igazán ehetők, inkább úgy használják fel őket a helyiek mint a citromot szokás, például üdítők, limonádé készítéséhez. A Dalandan olyasmi, mintha a citromba egy pár csepp narancs ízt kevertek volna, a calamansi lime szerűbb, ezt étkezésnél sültekhez, levesekhez szokták használni, hogy egy kis savanykás ízt adjanak az ételnek.







Aratilis

Az aratilist úgy írnám le, mint a Fülöp-szigeteki ringlószilvát. :D Nam igazán árulják sehol, néha megtalálni a piacokon, de alapvetően csak úgy terem úton útfélen a fákon, kertekben, aki arrajár leszedi és megeszi. Viszont nagyon finom gyümölcsről van szó, édeskés savanyú lé található a belsejében. 







Atis

Az atis egy krémes, édes gyümölcs. A kis fekete magok körül helyezkedik el a rostos gyümölcshús, ami nagyon puha és inkább krémesnek mondható, mint lédúsnak. Sokan azt mondják, hogy az íze a banán és az ananász keveréke, engem nem igazán emlékeztet ezekre, egyedi íze van, amit nem lehet más ismertebb gyümölcsökéhez hasonlítani. Viszont mivel elég édes és nem kifejezetten gyümölcsös az íze, így a banános hasonlatban lehet valami. 





Guyabano

A guyabano volt a kedvenc gyümölcsöm régebben, mostanában nem vettünk sokat, mert elég nehéz enni...nagyon rostos, inkább csak leszopogatni lehet a gyümölcsöt, a rost-szálakat a magokról nem az az igazi harapható gyümölcs, mint például egy alma. :D Az íze viszont nagyon finom savanykás, talán ez is enyhén citrusos ízre emlékeztető, de az érettebb gyümölcsök általában már teljesen édesek a savanyú mellékíz nélkül. Ennek ellenére gyümölcsös, friss íze van és elég lédús. 




Chesa

Egy elég ritka gyümölcsről van szó, őszintén szólva pár napja ettem ilyet először és mikor megláttuk a piacon hirtelen még Jonathan sem tudta megmondani, hogy mi is ez, egyszer látott és evett csak ilyet eddig. Valószínűleg ez a legfurább gyümölcs mind közül. Sem ízre sem állagra nem tűnik gyümölcsnek.  Nagyon édes, és száraz. Mikor még kevésbé volt puha az állaga olyan volt, mint valamiféle összetömörített por, vagy mint egy keményre főtt tojás sárgája. Nagyon furcsa, de nagyon érdekes is. Miután hagytuk pár nap érni a belseje egyre inkább krémessé vált és méginkább édes lett. Szóval olyasmi, mint egy édes krémes tojássárgája. :D


Chico

Végül itt egy másik süti ízű gyümölcs. Végiggondolva az itt kóstolt gyümölcsöket rájöttem, hogy a többség vagy a nagyon gyümölcsös savanykás kategóriába tartozik, vagy a süti ízű gyümölcsök kategóriájába - ahogyan a chico is. Ez volt az első helyi gyümölcs amit kipróbáltam és amire rámondtam, hogy olyan az íze, mintha valami egyhén gyümölcsös piskótát enne az ember. Az állaga is hasonló hozzá, nem olyan száraz, mint a chesa, de rostossága miatt nem is olyan lédús, mint más gyümölcsök. 




Biztosan vannak még gyümölcsök, amiket kihagytam, de ezek azok, amik a legemlékezetesebbek, legkülönlegesebbek, vagy amiket a leggyakrabba szoktunk fogyasztani.
Remélem sikerült elképzelni egy kicsit, hogy milyenek is lehetnek. :)